Kárpát-medence útikönyv
Szatmár vármegye - Kárpát-medence útikönyv

Szatmár vármegye

Földrajz:

Nagyobb része síkság, keleti felén a Bükk-, Avas- és Gutin-hegységek emelkednek. Folyóvizei a Tisza, Homoród, Kapnik, Kraszna, Lápos, Szamos és Túr. A vármegye területén található az Ecsedi-láp is.

Lakosság:
1889: 323 768 fő, melyből 198 429 magyar, 107 947 oláh, 13 883 német és 1 344 rutén.

Története:
A török időkben, az ország három részre szakadásakor a Partiumhoz tartozott, az 1876-os megyerendezéskor a megszűnő Kővárvidék egy részével bővült. Székhelye 1800-tól 1920-ig Nagykároly, 1920-tól 1940-ig Mátészalka, 1940-től 1945-ig Szatmárnémeti, majd 1945 és 1950 között ismét Mátészalka.

Területét a trianoni békeszerződés során Magyarország, Románia és Csehszlovákia között osztották fel. Az 1950-es megyerendezés során Szabolcs, Szatmár és Bereg megye Magyarországon maradt részeit egyesítették Szabolcs-Szatmár megye néven, majd 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének hívjuk.

Források:

Lazarus.elte.hu: Szatmár vármegye

Wikipedia: Szatmár vármegye

Épített értékek a vármegyében:
Erdőd: Károlyi várromVállaj: I. világháborús emlékműVállaj: Málenkij robotra elhurcoltak emlékműve

Települések a vármegyében:

  • Adorján
  • Alsóboldád
  • Erdőd
  • Vállaj (Wallei) (Képek)



  • Név
    E-mail cím
    Honlapod címe (ha van)
    Hozzászólás
    Mennyi három meg három (betűvel)?

    eXTReMe Tracker
    Belépés
    Regisztráció