Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Földrajz:
A Kárpát-medence közepén terült el az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. A történelmi Magyarország egyik legnagyobb, leggazdagabb és legsűrűbben lakott vármegyéje volt. Területe többnyire az Alföldön (kiskunság, Pesti-síkság) feküdt, északon húzódtak domb-, és kisebb hegyvidékek: Gödöllői-dombság, Pilis, Visegrádi-hegység, Budai-hegység és a Cserhát nyugati része. Legnagyobb folyója a Duna.
Lakosság:
1891-ben (Budapest, fővárossal együtt): 1 224 724 fő, melyből 927 479 fő magyar, 206 342 német, 57 526 tót, 10 703 szerb és 1 852 horvát.
Története:
A vármegye legelső két tagja, Pilis és Pest a XI. században alakult, ezek jelentik a későbbi vármegye északi és nyugati részét, a solti régiót a XVII. században csatolták ide Fejér megyétől, majd az 1876-os megyerendezés során a Kiskunság is ide került a Jász-Kun kerülettől. A vármegye 1950-ben szűnt meg, amikor az északi részéből kialakították Pest megyét, a déli részéből pedig Bács-Kiskun megyét, Bács-Bodrog vármegye Magyarországon maradt részével kiegészítve.
Közigazgatása: 14 járásra volt felosztva, ezek székhelyei: Abony, Alsódabas, Dömsöd, Irsa, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós, Nagykáta, Pécel, Pomáz, Ráckeve, Tinnye, Vác
Ezen felül volt 6 rendezett tanácsú város: Cegléd, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szentendre, Vác.
Valamint 2 törvényhatóságú város: Budapest és Kecskemét.
Látnivalói:
Települések a vármegyében:
Épített értékek a vármegyében:
Természeti értékek a vármegyében:
#1. Mak 2009-12-16 19:02:11 miért nincs itt ilyen hogy milyen települései vannak a vármegyének,
#2. jannesz 2009-12-16 23:18:42 Csak azok a települések szerepelnek, amikről már készült cikk. A jövőben igyekszünk egyre több cikkel megtölteni a honlapot.
