Kárpát-medence útikönyv
Nógrád vármegye - Kárpát-medence útikönyv

Nógrád vármegye

Földrajz:

Az egész területén hegyes-dombos, de a Zagyva és az Ipoly mentén nagyobb sík részei is vannak. Főbb hegycsoportjai a Cserhát, az Ajnácskői-hegycsoport, a Diósjenői-hegység (Kelet-Börzsöny), az Osztroski-hegység és a Vepor-hegycsoportok. Jelentősebb folyóvizei a Duna, az Ipoly és a Zagyva.

Története:
A vármegyét Szent István hozta létre és egészen 1918-ig fennállt. Az 1920-as trianoni békeszerződés után az északi része Csehszlovákiához került, a Magyarországon maradt déli részből a vele szomszédos, szintén csonk Hont vármegyével létrehozták Nógrád-Hont vármegyét.
Az I. bécsi döntés értelmében az elcsatolt rész a II. világháború végéig ismét visszakerült Magyarországhoz. A háború után az 1950-es megyerendezés során a nyugati, honti részt Pest megyéhez csatolták, a többi pedig Nógrád megye lett. Az egykori Nógrád vármegye északi, elcsatolt része 1996 óta Szlovákia besztercebányai régiójához tartozik.

Lakosság:

1891-ben: 214 444 fő, melyből 148 357 fő magyar, 59 440 tót és 4 044 német.

 

Közigazgatása:
Székhelye: Balassagyarmat, illetve 1950 óta Salgótarján.

Látnivalói:

Épített értékek a vármegyében:
Csóványosi geodéziai mérőtoronyÉrsekvadkert világháborús emlékműHollókő: Vár
Kismaros: Keskeny nyomtávú gőzmozdonyMátraverebély: Vasúti megállóNógrád vára
Nógrád: VasútállomásSalgó váraSomoskő vára
Szandavár

Települések a vármegyében:

  • Ábelfalva
  • Alsóesztergály
  • Becske (Képek)
  • Érsekvadkert (Képek)
  • Hollókő (Képek)
  • Kismaros (Képek)
  • Mátraverebély (Képek)
  • Nógrád (Képek)
  • Szandaváralja (Képek)



  • Név
    E-mail cím
    Honlapod címe (ha van)
    Hozzászólás
    Mennyi három meg három (betűvel)?

    • Ajánlom figyelmükbe a kazári riolittufa képződményt

    • Köszönjük, már egy ideje tervezem én is felkeresni, remélem előbb-utóbb sikerül.

    eXTReMe Tracker
    Belépés
    Regisztráció