Kárpát-medence útikönyv
Komárom vármegye - Kárpát-medence útikönyv

Komárom vármegye

Földrajz:

A Duna által kettéosztott vármegye északi része szinte teljesen sík, míg déli részéből a Vértes és a Gerecse (632 m) hegységek emelkednek. Folyói a Duna, a Kis-Vág, Vág, Nyitra és a Zsitva.

Története:
A XI. században alakult, legrégebbi vármegyéink egyike.
Az 1920-as trianoni békeszerződés után a Dunától északra fekvő területei Csehszlovákiához kerültek, majd az 1938-as I. bécsi döntést követően vissza Magyarországhoz. Ekkor az egész Csallóközt Komárom vármegyéhez csatolták, de 1945 után az északi rész ismét Csehszlovákiához került. Az 1950-es megyerendezés során egyesítették Esztergom vármegye megmaradt részével, így jött létre a mai Komárom-Esztergom megye.

Közigazgatás:
Komárom vármegye székhelye Komárom volt, a mai Komárom-Esztergom megye székhelye Tatabánya.

Lakosság:
1891-ben: 159 504 fő, melyből 137 330 fő magyar, 11 672 német és 9 791 tót (szlovák).

Látnivalói:

Épített értékek a vármegyében:
Körtvélyesi erdei temetőNagykeszi: II. világháborús emlékműTatabánya-Bánhida: I. világháborús emlékmű
Tatabánya-Bánhida: II. világháborús emlékműTatabányai Turul emlékmű

Természeti értékek a vármegyében:
Tatabánya: Szelim-barlang

Települések a vármegyében:

  • Ács
  • Agostyán
  • Nagykeszi(Velké Kosihy) (Képek)
  • Tardos
  • Tatabánya (Képek)



  • Név
    E-mail cím
    Honlapod címe (ha van)
    Hozzászólás
    Mennyi három meg három (betűvel)?

    eXTReMe Tracker
    Belépés
    Regisztráció