Földrajz:

Nyugati részén teljesen lapályos, keleti részét a Bihar- és a Béli-hegységek uralják. Legjelentősebb folyóvizei a Berettyó, az Ér, a Fekete- és a Sebes-Körös.

Lakosság:
1891: 516 704 fő, melyből 283 806 magyar, 219 940 oláh, 5 957 tót és 3 374 német.

Története:
A legelőször alapított vármegyék egyike, I. István alapította. 1849-től Észak- és Dél-Biharra osztották, majd Hajdú vármegye 1876-os megalapíkásakor, lett újra Bihar vármegye, Nagyvárad székhellyel. Az 1920-as trianoni békeszerzodéssel Romániához került.

Látnivalói: