Kárpát-medence útikönyv
Arad vármegye - Kárpát-medence útikönyv

Arad vármegye

Földrajz:

Területe nyugaton és északnyugaton termékeny síkság, keleti felében a Hegyes-Drócsa hegység (837 m) emelkedik, melynek nyugati felét Aradi Hegyalja néven is ismerhetjük. Északkeleti részét a Moma-Kodru hegység (930 m), és a Bihar-hegységhez tartozó Gajna (1480 m) borítja. Folyói a Maros, valamint a Fekete- és a Fehér-Körös.

Lakosság:
1891: 343 597 fő, melyből 86 780 magyar, 208 957 oláh, 37 303 német, 4 157 tót és 2 200 szerb.

Története:
A szlávok által ritkán lakott vidékre Ajtony törzse telepedett le, majd Ajtony legyőzése után I. István egy Arad nevű ispánt nevezett ki a már ott álló földvár élére. Ez lett a vármegye székhelye. A XIII. századik jobbára csa a vármegye nyugati, sík területe volt lakott, ezután kezdtek betelepülni a románok a hegyi vidékekre.

A török hódoltság idején a megye nyugati része török, a keleti területek az Erdélyi Fejedelemség fennhatósága alá került. 1716-ban szabadult fel teljesen, de vármegyei rangját csak 1741-ben nyerte vissza.

Az 1920-as trianoni békeszerződés után a megye, 276 km2 kivételével, Romániához került.

Látnivalói:

Épített értékek a vármegyében:
Arad: KultúrpalotaArad: Római katolikus templomArad: Szentháromság szobor
Arad: SzínházArad: VárosházaMedgyesbodzás: Millenniumi emlékmű
Medgyesbodzás: Szent István király templomSolymos váraVilágosi vár romjai

Települések a vármegyében:

  • Ácsfalva
  • Ácsva
  • Ágya
  • Alcsil
  • Áldásos
  • Áldófalva
  • Almásegres
  • Almáskamarás
  • Alménes
  • Alsóbarakony
  • Alsódombró
  • Arad (Képek)
  • Medgyesbodzás (Képek)



  • Név
    E-mail cím
    Honlapod címe (ha van)
    Hozzászólás
    Mennyi három meg három (betűvel)?

    eXTReMe Tracker
    Belépés
    Regisztráció