Kárpát-medence útikönyv
Bihar-hegység - Kárpát-medence útikönyv

Bihar-hegység

Földrajza:

A Bihar-hegység az Erdélyi-középhegység központi részét alkotja. Északon a Réz-hegység és a Meszes, keleten a Gyalui-havasok és a Torockói-hegység, délen az Erdélyi-érchegység és a Zarándi-hegység, valamint nyugaton a Királyerdő- és a Béli-hegység határolja. Ezek együtt alkotják az Erdélyi-középhegységet, vagy más néven az Erdélyi-szigethegységet.

A hegység fő gerince a legmagasabb csúcsától, az 1849 m-es Nagy-Bihartól a második legmagasabb csúcsáig, az 1836 m-es Vigyázóig terjed. Déli övezete a Gajna, északi része pedig a Vigyázó, ami maga is egy önálló masszívum, több leírsában is különálló tájegységként kezelve. A hegységet az őt körülvevő folyók határolják: a Sebes-Körös északon, a Hideg- és Meleg-Szamos keleten, az Aranyos délen, és a Fekete-Körös nyugaton.

Földtörténete:

Az Erdélyi-szigethegység a Kárpát-medence egyik legrégibb hegysége. Ezen belül is legidősebbek a Nagy-Bihar déli, főgericének kemény, kristályos és gránit kőzetei, ezek átlagban 300 millió évesek.

Az északi, karsztos vidék sokkal fiatalabb, mészkőből és homokkőből áll. Ezeknek a krétakori képződményeknek köszönhetően alakulhattak ki a Bihar-hegység legizgalmasabb látnivalói, a Csodavár, a Galbina-kitörés, a Szamos-bazár, és a hasonló karsztlátványosságok a környéken.

A Vigyázó-tömbje pedig egy hatalmas vulkáni képződmény, ami alig 60 millió éves.

Éghajlata:

A Bihar-hegység magassága eléri az 1800 métert is, ezért éghajlata hegyvidéki, a csapadék és a hőmérséklet a tengerszint feletti magasság függvényében változik. A hőmérséklet évi átlaga a magasabb részeken 2°C, de a völgyekben sem haladja meg a 10ºC-ot.

Az éves csapadékmennyiség igen magas, a hegység egész területén eléri az 1000 mm-t, de a magasabban fekvő részeken meghaladja az 1400 mm-t is.

Forrás:
Palczer János: Bihar-Vlegyásza

Látnivalók a Bihar-hegységben:

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció