Kárpát-medence útikönyv
Település
Nyugati Kárpát-medence > Dunántúli-középhegység > Bakonyvidék > BakonyVeszprém - Kárpát-medence útikönyv

Veszprém

Veszprém

Megközelítése, fekvése:

Veszprém városa a Dunántúl középső részén, a Magas-Bakony déli lábainál, 260 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető Körmend és Székesfehérvár felől a 8-as úton, Zirc és Győr felől a 82-es úton, míg a Balaton irányából több lehetőségünk is adódik a város elérésére. A Balaton északi oldalán futó 71-es útról Csopak felől a 73-as, Balatonalmádi felől a 7217-es, míg Balatonfűzfő felől a 72-es számú utat válasszuk.

A veszprémi vár látképe a viaduktról

Veszprém története:

Az Árpád-korban (900-1301) élte első virágkorát a város. Ekkor fejedelmi, majd királyi székhely volt. Püspökségét, amely első volt az országban, Szent István király alapította. A várban található Szent Mihály székesegyházat István bajor származású felesége Boldog Gizella királyné emeltette. Ettől kezdve a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, a várban királynéi palota is épült, ezért nevezzük Veszprémet a királynék városának. A veszprémi püspök volt a magyar királynék koronázója, majd a XIV. század elejétől a megye főispánja is.

A veszprémi vár látképe a Benedek-hegy felől Veszprém: A vár bejárata

A reneszánsz kor legkiemelkedőbb veszprémi püspöke, Vetési Albert tudatosan, szívvel-lélekkel fejlesztette a várost, de sajnos a 150 éves török uralom után ebből már szinte semmi nem maradt. Veszprém meghatározó épületei a XVII-XVIII. századból származnak, stílusuk copf, klasszicista, barokk.

A veszprémi Megyeháza Veszprém: Óváros tér Veszprém: Tűztorony

A XIX. század végén átalakult a város településszerkezete, aminek megvalósításában Óvári Ferenc országgyűlési képviselő vezető szerepet vállalt. Új utcák nyíltak, új épületek, gyárak emelkedtek, polgári egyesületek alakultak. Megépült a Városháza, lebontották az Óváros tér közepén álló épületeket, elkészült a Megyeháza, majd 1908-ban megnyílt a szecessziós stílusú, Medgyaszay István által tervezett Petőfi Színház. Az ígéretes fejlődést követően azonban a II. világháború utáni években a szocialista várospolitika az addig alig tízezret meghaladó lakosságot hetvenezresre duzzasztotta és egy szocreál városközpontot épített. 1949-ben egyetemi képzés indult, eleinte a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett Nehézvegyipari Karjaként, majd 1951-től önálló egyetemként. Ez mára már több karral és tízezer hallgatóval büszkélkedhet.

Veszprémi látkép a Tűztoronyból Veszprém: Belváros

 


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció