Kárpát-medence útikönyv
Ipari emlékek, építmények > Sóbányák
Tordai sóbánya - Kárpát-medence útikönyv

Tordai sóbánya

Tordai sóbánya

A sókészlet keletkezése:

Az Erdélyi-medence altalaji sókészlete a Badenian-Welicián korban keletkezett, mintegy 13,5 millió évvel ezelőtt. A só elszigetelt tengerek mélyén rakódott le, a viszonylag nedves és meleg éghajlati viszonyok közepette. A medence utólagos tektonikai mozgásainak következtében észak-déli irányú, elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence nyugati és keleti részén. E gyűrődések mentén tömbösült a só.

A tordai sóbánya járataiban

A tordai sóbánya története:

A tordai sóréteg a fent említett gyűrődések nyugati részét képezi, amely az északi Máramarostól a déli Nagyszebenig húzódik. Ehhez a vonulathoz tartozik a Désakna, Szék, Virágosvölgy és Marosújvár körzetében található sókészlet is.

Tordai sóbánya: Gazdagok lépcsője

A Torda városának északkeleti részén képződött sóréteg 45 km2-en terül el, átlagos vastagsága 250 m, de a sóréteg központi részén vastagsága meghaladja az 1200 métert. A teljes készlet nagysága 38 750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró talajréteg vastagsága 0,5 és 25 m között váltakozik, Virágosvölgy és Sósvölgy környékén a fedőréteg erodációja miatt a só több helyen a felszínre bukkant, ezért létezése ott régebb óta ismert.

A rendszeres sókitermelés Erdélyben már a római megszállás idején elkezdődött. A sóbánya a kolozsi és désaknai bányákkal együtt később Szent István tulajdonában állt. A sóbányászatot igazoló első dokumentumok 1271-ből valók, amikor a só kitermelésének, raktározásának és szállításának megszervezésére létrehozták a Sókamarát.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották, amelyben a sót eleinte harang alakú, nagy termekből nyerték ki. Ennek a kitermelési módszernek a részei a ma is látható József-, Mária Terézia- és Szent Antal-termek.

1786-ban a só kitermelése állami monopólium lett, 1862-ben megszüntették az Antal-akna működését, mivel az itt bányászott só minősége már nem felelt meg a kívánalmaknak, de a József- és a Mária Terézia-termekben továbbra is folyt a termelés.

1850 után trapéz alakú tárnákban folytatták a bányászatot, ugyanis ez a módszer nagyobb mennyiségű só kitermelését tette lehetővé. 1853-ban megkezdték a Ferenc József-alagút építését, ami a kitermelt só felszínre szállítását hivatott könnyebbé tenni.

Tordai sóbánya: Alagút sínekkel

1910-ben kialakították a villanyhálózatot, felújították a Mária Terézia-aknát, valamint mellette két új termet nyitottak meg a Rudolf- és a Gizella-aknát.

A Rudolf akna egy trapéz alakú, 80 m hosszúságú, 50 m szélességű és 40 m magasságú terem, melynek aljára 13 szintes falépcső vezet. A terem falába vésve láthatjuk az egyes szintek kitermelésének évszámát.

Tordai sóbánya: Rudolf-akna

A termelést a tordai sóbányában 1932-ben fejezték be, a marosújvári-bánya térhódításának következtében. A II. világháború idején légvédelmi búvóhelynek, később sajtérlelőnek használták. A turisták számára 1992-ben nyitották meg.

A bánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, teljes pormentessége, valamint levegőjének kedvező NaCl koncentrációja gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre, asztmásoknak és allergiásoknak ajánlott.

Képek:

Képek a tordai sóbányából (17 db kép)

Források:
  • Ismertető cikk a sóbánya bejáratánál.
  • Erdély száz csodája (Totem kiadó, Budapest)

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

  • Nagyon szépek a képek.
    Szeretnék egyszer oda is eljutni.

  • Jó képek
    Én már voltam itt

  • nagyon szép érdemes oda elmenni én voltam nagyon tetszett

  • nincs

  • Lehet ott sót venni?

  • kösz,hogy láthatom ezeket a helyeket.Csodálatos gyönyörködni a látvány ban.

  • Örülök hogy jártam ott,nagyon tetszett

  • célszerű lenne az aktuális képeket feltenni a megújult sóbányáról.

  • Mi sajnos még nem jártunk a felújított sóbányában, ezért nincsenek róla képeink, de ha valaki küld szívesen feltesszük őket.

  • TORDA.......

  • én már voltam de nagyon élveztem.és a levegő is tisztább volt csak annyi volt a baj hogy elég kevés ideig voltunk lent

  • Én is voltam 2 éve a kórusunkkal itt, és nagyon szépnek és egyedinek mondhatom.

  • Nyáron voltunk ott, de csodálatos. Jobban tetszett mint a parajdi.

  • Sajnos én még nem voltam
    egyik sóbányában,de szeretnék egyszer elmenni
    Hegyi Csaba Károly

  • Érdemes mindkettőt megnézni, ha van rá lehetőség.

  • Mindkét sóbányában voltam.Egyszerűen lenyűgözően csodálkatos. Parajdon az idegenvezető szerint ez a sóbány 300 évig el tudná látni egész Európát sóőval.Ez is a minénk volt.

  • Zsuzsika! próbáljuk ki...

  • Jártam a Tordai sóbányában minden bejárható zugát megnéztem. felejthetetlen látvány. Sót lehet hozni....!

  • Nagyon szép fotók és nagyon értékes leírás! Köszönet érte. Voltam itt, és felejthetetlen látvány!

  • szeretnek egyszer oda menni

Címkék: Torda | Torda-Aranyos vármegye | Sóbánya | Bánya | Erdély |
eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció