Kárpát-medence útikönyv
Település
Szombathely - Kárpát-medence útikönyv

Szombathely

Szombathely

Megközelítése, fekvése:

Az Alpokalján fekszik, a Perint és a Gyöngyös-patakok lapályán. A Kisalföld síkságát ezen a területen váltja föl az Alpokalja hegyes-dombos vidéke.

Története:

Savaria: Szombathely ókori elődjét Claudius császár alapította a Borostyánkő út mellett i.sz. 43-ban. A város első lakói a XV. Apollinaris légió kiszolgált katonái, családtagjaik, valamint az őket követő kereskedők, iparosok voltak. Először katonai tábor, majd egyre népesebb város alakult ki az ősi útvonal mellett, és lett a Római Birodalom új tartományának, Pannóniának a székhelye.

Az ókori város jelentős fejlődésnek indult, látványos kőépületek, vízvezetékek, szentélyek épültek, amelyek maradványai gyakran előkerülnek a mai szombathelyi építkezéseken, régészeti feltárásokon.

A kereszténység terjedésében kiemelkedő szerepet játszott Szent Márton, Savaria (Szombathely) szülötte, egy római katonatiszt fia. Márton 316-ban született, és a családi hagyományokat folytatva a római hadsereg katonájának állt. Karizmatikus egyéniségével, jószándékával hamar kitűnt társai közül, segítette a gyengéket elesetteket. A legenda szerint egy télen Amiens városkapujában köpenyét megosztotta egy didergő koldussal. Éjjel álmában megjelent Krisztus, és elmondta, hogy koldus alakjában vele tett jót. Márton a látomás hatására megkeresztelkedett, elhagyta a hadsereget és elindult téríteni kelet felé, egészen a Dunáig. Poitiers mellett kolostort alapított, majd Tours püspökévé választották. A püspöki tisztség elől szerénységében egy baromfiólba bújt, de a libák gágogásukkal elárulták, így lett a jelképe a liba.

Püspökként is szigorú, önmegtartóztató életet élt, embersége, jósága és szónoki képességei miatt hamar népszerűvé vált. Candes-i halálát követően holttestét a Loire folyón szállították Tours-ba.

Savaria másik híres ókeresztény szentje Quirinius, Siscia püspöke volt. A IV. században már nagyobb létszámú keresztény közösség élt a városban, a források szerint Quiriniust perbe fogták, a városi színházban elítélték, majd 303. június 4-én egy malomkővel a nyakában a Perint-patakba fojtották.

Az V. századra a római lakosság nem hagyta el a várost, ennek eredményeként a neve folyamatosan ismert volt. Történeti feljegyzések szerint végül egy földrengés rombolta le a római Savaria városát.

A VIII. században ismét fontos szerephez jutott a város, Nagy Károly frank királynak köszönhetően. A Duna mellett az avarokkal harcoló Károly kerülő úton, a városon keresztül (az akkori nevén Sabarián) keresztül vezette vissza seregét birodalmába. Látogatásának célja feltehetően az volt, hogy ellátogasson a Karoling család és az egész Frank Birodalom védőszentjének, Szent Mártonnak a szülővárosába.

A várost, és környékét a honfoglaló magyarok a X. században szállták meg. A Szent István által szervezett vármegyerendszerben a település még nem bírt nagy jelentőséggel, Vas vármegye székhelye Vasvár lett. A városi jogokat a XIV. század elején kapta meg a győri püspökségtől. Fejlődését a vásárainak köszönhette, első vásártere, a szombati piac valószínűleg Szent Márton kútja körül alakult ki, erre utal a város mai neve is.

Szombathely: A Székesegyház homlokzata

A város középkori központja a római város romjainak területén alakult ki, történetében jelentős szerepet töltött be a vár, mely hadászati céljai mellett a győri püspökség egyik birtokközpontja is lett. Sabaria a XV.-XVI. század fordulójára a Nyugat-Dunántúl legjelentősebb központjai közé emelkedett.

Szombathely: Weöres Sándor szobra

Vas vármegye központja a török időkben (a XVI. század végén) a fenyegetett Vasvárról hivatalosan is Szombathelyre került. A török támadások megkímélték, de a függetlenségi háborúban többször is gazdát cserélt, a városi levéltár 1605-ben leégett. Emiatt sajnos Szombathely középkori történetéről hiányosak az ismereteink.

Szombathely: Fő tér

Szombathely igazi fejlődését a XVIII. század második fele hozta meg, ekkor Mária Terézia egyházreformjának részeként az újonnan létrehozott püspökség székhelye a város lett. Ezután épült fel Magyarország egyik legszebb barokk épületegyüttese, a Püspöki Palota, a Székesegyház és a Papi Szeminárium, Szily János, az első püspök irányításával. A XIX. században a polgárosodó város a vasútfejlesztéseknek és a nagyszabású építkezéseknek köszönhetően elnyerte a "Nyugat Királynője" címet, a kereskedelem mellett megjelent az ipar is.

Szily János szobra a szombathelyi Székesegyházzal szemben

Bár az I. világháborút követő trianoni szerződés, és a II. világháború pusztításai visszafogták a várost a fejlődésben, Szombathely a XX. század végére a térség kulturális, oktatási és kereskedelmi központja lett.

 

Források:

Szombathely: Szent Márton városa (információs kiadvány, Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program)


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció