Kárpát-medence útikönyv
Szobrok, emlékművek, temetők > Világháborús emlékművek
Szeged: Hősök kapuja - Kárpát-medence útikönyv

Szeged: Hősök kapuja

Szeged: Hősök kapuja

Megközelítése:

Szeged belvárosában, Az Aradi vértanúk tere és a Boldogasszony sugárút találkozásánál áll a Szeged I. világháborúban elesett halottainak emlékére emelt Hősök kapuja.

Az emlékműről:

A Hősök kapuja 12 000 hősi halált halt szegedi lakos emlékét örökíti meg, 1937. május 30-án avatták fel Horthy kormányzó jelenlétében. Az emlékmű ötlete még Klebersberg Kunó kultuszminisztertől származik, akinek terve az volt, hogy a mai Aradi vértanúk terét, a Dóm térrel és az épülő Fogadalmi templommal összhangban ki kell alakítani. Elgondolása szerint a Boldogasszony sugárút két első épületét hatalmas, hármas nyílású kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezés során ezt városkapunak, palotakapunak nevezték, majd 1936 tavaszán Pálfy József, az akkori polgármester javasolta, hogy nevezzék Hősök kapujának, és az összes, I. világháborúban elesett szegedi hősi halott emlékét hirdesse.

Szeged: Hősök kapuja

A kaput Pogány Móric tervezte, az építési munkák vállalkozója Erdélyi András és Ottovay István volt. A boltívekre Aba-Novák Vilmos és segítője, Stefán Henrik festett freskókat. A középső, nagy boltíven kitárt karú, ítélkező Krisztus látható, csaknem 8 méteres alakja a jövőbe vetett hitet jelképezi. Lábánál harsonás angyalok, jobbján az elesettekért gyertyát égető barátok, mellettük fiaikat sirató anyák, kiknek fülébe jajveszékel a lélekharang. A barátok jobbján az özvegyek és az árvák, lejjebb fakeresztes katonasírok, az elsőn rohamsisak. Ez a Hit oldala. Felirata: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért". Krisztus balján föltűzött szuronyú, rohamsisakos katonákat vezet rohamra a lovon ülő kormányzó. Ez a Tett oldala.

Szeged: Hősök kapuja Szeged: Hősök kapuja

A város felőli keresztboltozaton két kisebb méretű freskó van, az egyiken a montellói fa, tövében földre rogyott, rémülten összebúvó katonák.

Szeged: Hősök kapuja

A háborúban vált híressé ez a fatörzs, amikor a több száz golyótól védve a szegedi katonákat, kiszáradt. Törzsét hazahozták és a szegedi múzeumnak adományozták.

A boltív déli oldalán üveges szemű, halott katonák menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Tisza felőli keresztboltozat északi oldalán kivont kardú, rohamra induló katonák, átlátszó fehérre festett, halott katonák cipelik fejük fölé emelve a háború keresztjét.

A kapu északi oldalán ez a felirat áll:

"PORTA HEROUM 1914-1918"

"HŐSI HALÁLT HALT HŰ FIAINAK EMLÉKÉT ŐRZI AZ ÉLET"

Szeged: Hősök kapuja

A déli oldalon:

"PORTA HEROUM"

"HALADÁS ÚTJA DICSŐ MÚLTBÓL DIADALMAS JÖVŐBE VEZET"

A fenti feliratokat a PORTA HEROUM kivételével a második világháborút követő szovjet megszállás után eltávolították, valamint először Horthy fejét, később az egész freskót bevakolták. Az 1990-es években az  Aba-Novák Judit (a művész lánya) és Kováts Kristóf (a művész unokája) által alapított Aba-Novák alapítvány a freskó együttest lépésről-lépésre felújíttatta.

A középső boltívet tartó pillérek északi oldalán, fali tartókon áll az Élő katona és a Halott katona kétszeres életnagyságú mészkőszobra, Lőte Éva alkotásai.

Szeged: Hősök kapuja (Élő katona) Szeged: Hősök kapuja (Halott katona)

Források:

Apró Ferenc: Az I. világháború hősi emlékei Szegeden 1985

Délmagyar.hu

 


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

Címkék: Szeged | Csongrád vármegye | Hősök kapuja | I. világháborús emlékmű | Aba-Novák Vilmos |
eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció