Kárpát-medence útikönyv
Település
Sopron - Kárpát-medence útikönyv

Sopron

(Ödenburg, Scarbantia)
Sopron

Megközelítése, fekvése:

Sopron a Kárpát-medence nyugati határainál, Az Alpokalján, Budapesttől kb. 220 km-re található, a Soproni-hegység és a Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A város területe közel 17 000 hektár, lakossága 57120 fő. Személygépkocsival megközelíteni Budapest felől az M1-es autópályán Győr mellett a 85-ös úton nyugat (Csorna, Kapuvár, Sopron) felé lekanyarodva lehet.

A város története:

Területe már az őskor óta lakott, ezt bizonyítják az előkerült újkőkori, réz- és bronzkori leletek. A római korban itt álló település neve Scarbantia volt, mely az észak-déli borostyánkőút és a kelet-nyugati távolsági útvonal találkozásánál feküdt. A népvándorlás korában Scarbantia teljesen elnéptelenedett, romvárossá vált, és csak a honfoglalás után jött létre újabb település a helyén.

Sopron: Várkerület

A IX.-XI. század környékén kiegészítették a római korból megmaradt városfalakat és felépült a vár is. Magyar nevét ekkor kapta Suprun nevű ispánjáról. A XIII. században a vár köré szerveződő település várossá fejlődött. A cseh-magyar háború idején született az erról szóló jogi dokumentum, a városi kiváltságokat tartalmazó szabadalomlevél. 1273 II. Ottokár, cseh király árulás segítségével elfoglalta a várat, majd túszként magával vitte a város előkelőinek a gyermekeit. E cselekedet ellenére 1277-ben Sopron megnyitotta kapuit IV. László előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia a települést. Jutalmul Sopront szabad királyi várossá emelte. Ez az esemény jelentős állomása volt annak a fejlődésnek, melynek eredményeként a XIV. századi Magyarország legfontosabb városai közé emelkedett.

Sopron: Várkerület

A város további fejlődését nem akadályozták jelentősen a török háborúk sem. 1529-ben ugyan feldúlták a várost, azonban nem került török hódoltság alá, a megszállt területekről viszont sokan menekültek ide. Ezzel Sopron a törököktől mentes terület központjává vált, jelentőségét jelzi, hogy 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben is tartottak itt országgyűlést. Eközben Sopron a reformáció egyik központjává is vált, 1557-ben már evangélikus líceum működött a város területén. Határ menti szerepéből adódóan nem csak előnyök származtak, Bocskai hadai 1605-ben feldúlták Sopront, ezután a város lakói még jobban megerősítették a város védelmét, új városfalak és bástyák épültek. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta.

Sopron: Tűztorony

1676-ban óriási tűzvész pusztított, melyben Sopron nagyobb része leégett. A középkori házak helyén barokk épületeket emeltek, újjáépítették a Tűztornyot, ekkor alakult ki a belváros ma is látható arculata. A következő századokban tovább fejlődött a város, gróf Széchenyi István, a negycenki birtokos kezdeményezésére megépült a Dunántúl első vasútvonala, mely Sopront Bécsújhellyel, Béccsel kötötte össze.

A határ közelsége miatt az 1848-49-es szabadságharcban az osztrák csapatok hamar megszállták a várost. A harcok befejezése után Sopron a Dunántúl egész területére kiterjedő igazgatási hatáskört szerzett, a dualizmus korában fejlődése hatalmas lendületet kapott.

Sopron: Széchenyi-tér

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés után 1921-ben Sopron a környező 8 településsel együtt lehetőséget kapott, hogy népszavazás útján fejezze ki akaratát, melyik országhoz tartozzon. A szavazáson a soproniak a Magyarországhoz való tartozás mellett döntöttek, azóta hívják a leghűségesebb városnak (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14. azóta a "Hűség Napja"-ként Sopron és Magyarország ünnepe. Sopron vármegye egy részének elvesztése, a határok megváltoztatása komoly veszteséget jelentett a városnak, amin csak részben enyhített a selmecbányai akadémia Sopronba költöztetése, valamint a két háború között kiváló várospolitika. A várost 1918 és 1941 között Sopronyi-Thurner Mihály, a népszavazás magyar sikeréért egyik legtöbbet tevő polgármester irányította.

Sopron: Tűztorony

A második világháborúban a város és polgárai sok szenvedést éltek át, Sopront 1944-45-ben több légitámadás is érte, a háború után német nemzetiségű lakosságának jelentős részét kitelepítették. A vasfüggöny közvetlen közelében elkerülte a fejlődés, 1950-ben elvesztette megyeszékhelyi rangját.

A vasfüggöny megszűnésével, majd 1991-ben megyei jogú városi rang elnyerésével új fejlődés indult, a műemlékek, látnivalók gazdagságának, a kulturális események sokszínűségének, a szálláshelyek, panziók számának köszönhetően az elkövetkezendő években tovább nőhet a Sopron vonzereje, népszerűsége.

Sopron belvárosa, háttérben a Fertő-tóval


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció