Kárpát-medence útikönyv
Település
Pécs - Kárpát-medence útikönyv

Pécs

Pécs

Fekvése:

Pécs az ország déli részén, a Dunától nyugatra, a Mecsek déli lábánál fekszik. Megközelíthető Budapest felől a 6-os úton.

Története:

Nevét 1093-ban említik először, de területem már az őskorban lakott volt, a mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer éves telep nyomaira bukkantak, a Maklár-hegy egy kb. 6 ezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszer maradványaira bukkantak a régészek.

A római korban már városi civilizáció alakult ki, ezért innen lehet számítani Pécs városának mintegy 2000 éves történetét. A kelta lakosságú település az I. században került római uralom alá, majd a III. század végétől Sophiane néven Pannonia Valeria provincia székhelye lett, aminek oka, hogy itt találkozott öt nagy jelentőségű kereskedelmi és hadiút. A római uralom évszázadai alatt elterjedt a kereszténység, ennek emléke az ókeresztény temető. A 433-as hun támadás után a római fennhatóság megszűnt, a következő évszázadokban keleti gótok, gepidák, longobárdok, majd hosszabb ideig avarok telepedtek le a környéken.

A IX. század elején a frank birodalom, majd a század közepén a morva fejedelemség fennhatósága alá került a város. Ekkor a település neve Öttemplom volt, a Pécs megnevezés a már említett Szent László féle királyi oklevélben fordul elő.

A honfoglalás idején Pécset magyarok lakták, és Szent István jóvoltából már 1000-ben megalakulhatott a pécsi püspökség. 1367-ben Nagy Lajos létrehozta a pécsi egyetemet, ahova évente több, mint kétezer diák járt, egészen a török hódoltságig. Ekkoriban kezdett Pécs jelentős ipari központtá is válni, valamint kulturális téren is kiemelkedni: itt élt Janus Pannonius költő, és itt nyílt meg Magyarország első közkönyvtára 1440-ben.

Pécs főtere

A város fejlődése a török uralom alatt is töretlenül folytatódott, Pécs lett a törökök legjelentősebb magyarországi központja, számos építményt, köztük dzámit, mecsetet, minaretet, fürdőt, iskolát hoztak létre. A törökök kiűzése után a város elnéptelenedett. 1691-ben svábok települtek be, akik 1692-ben kiűzték a rácokat és a zsidókat.

Pécs: Városháza

A város ipara tovább fejlődött, a XVIII. század végén megkezdték a kőszén bányászatát, az 1770-es években Klimó György püspök nyomdát alapított, püspöki könyvtárat nyitott és megalapította az ország első leányfőiskoláját. 1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangra emelte. Eközben a lakosság folyamatosan nőtt: 1805-ben 15 ezer, 1873-ban 23 ezer, 1891-ben pedig már 34 ezer fő volt. Korszerű üzemek épültek: az Angster orgonaépítő műhely, a Hammerli kesztyűgyár, a Littke pezsgőgyár és a Zsolnay majolikagyár.

Pécsi épület

Még az I. világháború előtt megindult a városban a villamos közlekedés. A háború végén szerb csapatok foglalták el Pécset, és egészen 1921-ig megszállva tartották. A háború után az elcsatolt Pozsonyból ide költözött az Erzsébet Tudományegyetem, ami jelentős szellemi fejlődést biztosít a mai napig a városnak.

A II. világháború viszonylag megkímélte Pécset, csak kisebb károkat szenvedett, viszont a háború befejeztével az ipar hatalmas, eddig nem tapasztalt fejlődésnek indult, Magyarország egyik ipari központja alakult ki. Az országban egyedül itt bányásztak kokszolható feketeszenet, valamint a 60-as évek elején mekezdték az uránérc kitermelését is. A lakosság száma 1980-ra 180 ezer fővé duzzadt.

Pécs: Dzsámi

A rendszerváltás Pécs iparát is súlyosan érintette, az ipari üzemeket bezárták, a munkanélküliség megnőtt. A délszláv háború a turizmust is visszavetette. Ezek miatt az elmúlt években megváltozott a gazdaság szerkezete, inkább a tudás, az egészségügy, a kultúra lépett az előtérbe. 2005-ben Pécs nyerte el a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet, amely hatalmas beruházásokat indított el a városban, valamint épül az M6-os autópálya, amely a tervek szerint 2010-ben fogja összekötni Pécs városát a fővárossal.


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció