Kárpát-medence útikönyv
Település
Parajd - Kárpát-medence útikönyv

Parajd

(Praid, Salzberg)
Parajd

Megközelítése, fekvése:

Parajd Szovátától 8 km-re, Marosvásárhelytől 62 km-re, Székelyudvarhelytől 38 km-re, Gyergyószentmiklóstól pedig 51 km-re található, a 13A jelű úton közelíthető meg Marosvásárhely, illetve Székelyudvarhely felől.
A 13A jelű főútból ágazik ki a 13B jelű, amely a Bucsin-tetőn (1285 m) át vezet Gyergyószentmiklósra, valamint a Gyilkos-tó és a Békás-szoros felé.

A 13A jelű út a Szováta-Parajd-Korond tengelyen köti össze a Sóvidék településeit, és a Kalonda-tetőn (845 m) át vezet Székelyudvarhelyre.

Parajd: Református templom

A település története:

A környéken már a római korban is bányászták a sót. A hagyomány szerint a település a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált régészeti leletek is megerősítenek.

A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkezhettek a sóval, de a székelyek ismétlődő lázongásai miatt II. János király a székely sóbányászatot állami monopóliummá nyilvánította, és elrendelte a bányák őrzését. Így jött létre Parajd települése 1564-ben.

Az erdélyi fejedelemség idején a székelyeksóbányája és a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt, Paraj is e községhez tartozott sokáig. 1669-ben vált önálló településsé Sófalvától. A sóbányákat a Habsburg uralom idején nyitották meg.

Sóbánya:

A 13A főút és a Bánya utca sarkától kb. 50 méterre található a sóbánya alagútjának a bejárata. Innen autóbusszal lehet lejutni a bányába. A busz enyhén lejtős úton, a bejárattól 1,5 km-re és 80 méterrel mélyebbre viszi a látogatókat, illetve a gyógyulni vágyó asztmás betegeket.

A bányában ma is folyik a termelés, a sót nyolc szinten, kamrákban, robbantással fejtik. A legalsó bányaszint a bejárat alatt mintegy 280 méterrel fekszik.

Parajd: Sóbánya

Sóháta:

Parajd belterületétől délnyugatra fekszik a Sóháta 8 ha kiterjedésű természetvédelmi területe. Legmagasabb pontja a Sóhegy (576 m). A területen halad keresztül a Korond-patak, amely változatos formákat, látványos sóalakzatokat, sószurdokot, sószorost hozott létre.

Parajd: Só-szoros

Lakossága:

2 888 fő, melyből 2 858 magyar, 17 német és 8 oláh (1910)

3790 fő, ebből 3554 magyar, 67 román és 169 cigány (1992-es adatok szerint).


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

  • Ha tehetném, Parajdon laknék és a sóbányában
    dolgoznék, 56 éves masszőr vagyok.

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció