Kárpát-medence útikönyv
Épületek, várak, templomok > Épületek
Kolozsvár - Kárpát-medence útikönyv

Kolozsvár

(Cluj-Napoca, Klausenburg)
Kolozsvár

Megközelítése, fekvése:

Kolozsvár Erdély középső részén, a Szamos partján fekszik, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence találkozásánál. Megközelíthető Nagyvárad felől az 1-es úton nyugati, illetve Torda, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Brassó, Székelyföld felől szintén az 1-es számú főúton déli irányból.

A város története:

Kolozsvár területén már a kőkorszakban is település volt, majd a római korban is fontos szerepet kapott, az itteni castrum virágzó várossá fejlődött. Akkori neve Napoca volt.

Kolozsvár belvárosa

A jelenlegi Óváros területén, az egykori Napoca helyén alakult ki a középkori ispánsági palánkvár a X. és a XI. század fordulóján. A XI. század végén a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére Kolozsmonostoron Benedek-rendi apátságot létesítenek. Kolozs megye, valamint Tamás nevű ispánjának első írásos említése 1173.ból származik.

Az 1241-es tatárjárás során a királyi palánkvár annak védőivel együtt elpusztul, a megye közigazgatási központját Léta várába költöztetik. A XIII. század második felében építik fel azt a négyszögletű, négy sarokbástyás kővárat melyet Óvárként ismerünk. A tatárjárás során elpusztult lakosság helyébe 1260-tól V. István szászokat telepíttetett, ami évszázadokra megváltoztatta a környék nemzetiségi összetételét. A telepesek az Alsó-Rajna vidékéről, a mai Flandriából, Hollandiából, Luxemburgból érkeztek, nyelvük holland-flamand volt, de a később érkező újabb telepesek hatására elnémetesedtek. Az új telepeseknek építették a korábbi településnél jóval kisebb, de kőfalakkal védett Óvárat. Károly Róbert 1316 augusztus 19-én városi rangot adott Kolozsvárnak, innentől kezdve a település fejlődése felgyorsult.

Kolozsvár: Szent Mihály-templom A kolozsvári Főtér

Ekkor kezdték építeni a Szent Mihály templom elődjét, a Nagypiacot, a mai Főtér körüli utcákat, ekkor kezdett beépülni az Óváron kívül az Újváros, az óvári klastrom, a Farkas utcai klastrom és templom, valamint az első betegeket és szegényeket ellátó ispotály. Ekkor a lakók többsége szász volt, de a város környéke magyar, ezért a városi magyarság létszáma gyorsabban nőtt, mint a szászoké, a két nemzetiség aránya az 1400-as évek első felében nagyjából fele-fele lett. Ebben az időben Kolozsváron kb. 5400 fő lakott. A város vezetésében azonban még ekkor is a szászok voltak többségben, a megfelelő arány eléréséhez a magyarságnak továbbra is küzdeni kellett. Ezért 1458-ban, Szilágyi Mihály, Magyarország kormányzójának a közbenjárásával megköttetett az ún. unió, mely elismerte a magyarok és a szászok egyenjogúságát. Az egyezményt, amely századokra kihatott a város további életére, fejlődésére, 1468-ban Mátyás király is megerősítette.

Kolozsvár: Mátyás király lovasszobra

A XV. században az Óvár nyugati és északi falát kiegészítve, több évtized munkával, több, mint 2 kilométeres hosszúságban megépült az új városfal és a hozzá tartozó 18 torony. Ezekből három még ma is látható, a Posztócsinálók, a Szabók és a Takácsok tornya, kettő pedig csak részben maradt meg, ezek a Kőművesek és a Vargák tornya.

Kolozsvár: Szabó-bástya

A XVI. század közepén, a hitújítás következtében létrejött a református, majd az unitárius iskola, emellett a szászok magyarosodása felgyorsult. A XVIII. században, Erdély Habsburg kézre kerülése után újabb templomokat (minorita, unitárius), palotákat (Bánffy, Teleki) és egyéb épületeket emeltek, majd a XIX. század elején megépült az evangélikus és a kétágú református templom. A Házsongárd oldalában, a XVIII. század végén a városban élő görög és macedón kereskedők kívánságára felépítették az első görögkeleti templomot, mely egyben a városba egyre nagyobb számban betelepülő románság első temploma is volt.

Kolozsvár: Farkas utcai református templom Kolozsvár: Ferencesek temploma Kolozsvár: Kétágú-templom

Kolozsvár: Ortodox-katedrális Kolozsvár: Neológ-zsinagóga

A zsidók letelepedését Kolozsváron 1840-től engedélyezték, de kereskedelemre már 1811-től engedélyt kaptak. 1818-ban imaházat, majd 1850-ben zsinagógát építettek a későbbi Zsidótemplom utcában. 1867-től, az orosz pogromok elől, Galíciából mekelülőkkel a zsidóság száma gyorsan emelkedett. 1880-ban saját hitközséget hoztak létre a szabadabb vallási elveket követő, magyarnyelvűséget elfogadó "haladópártiak", akik 1886-87-ben megépítették saját zsinagógájukat a Nagy utcában.

Kolozsvár

Az 1867-es kiegyezés, valamint Erdély és Magyarország uniója után Kolozsvár elvesztette főváros státuszát, de továbbra is jelentős művészeti és tanulmányi központ maradt. 1872-ben itt hozták létre a Ferenc József Tudományegyetemet, Magyarország második egyetemét.

 

Az I. világháborút, majd a trianoni szeződést követően Kolozsvár fejlődése megtorpant, csak az 1920-as évek közepétől kezdett újra megindulni. A hatalomváltás után gyorsan elkezdett gyarapodni az ortodox románság, számukra épült fel a Bocskai téren a görögkeleti székesegyház.

A 40-es években, miután Észak-Erdély a II. bécsi döntésnek köszönhetően ismét Magyarország része lett ismét lassult a város fejlődése, a II. világháború, a szőnyegbombázások, a zsidó lakosság elhurcolása súlyos áldozatokkal járt mind anyagi, mind emberélet tekintetében.

Kolozsvár látképe

Az 50-es évek elejétől indult jelentős változás, ahol az állandó lakáshiány miatt sorra rombolták le, építették be lakótelepekkel Kolozsvár szép kertvárosait, kertjeit, a környező szántóföldeket.

Kolozsvári villanyoszlop Kolozsvári villanyoszlop Kolozsvári villanyoszlop

 

 


 


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció