Kárpát-medence útikönyv
Település
Késmárk - Kárpát-medence útikönyv

Késmárk

Késmárk

Megközelítése, fekvése:

A Magas-Tátra keleti részénél, Poprád városától 15 km-re északkeletre, a Poprád-folyó partján fekszik.

Története:
Késmárk: Belváros A kutatások szerint a hely már a kőkorban lakott volt, a várban a puhói kultúrához tartozó telep maradványait tárták fel.
Késmárk eredetileg három településből állt: a Poprád bal partján emelkedő dombon volt Szentmihály, a mai Szent Kereszt plébániatemplomnál feküdt Stary Trh szláv halászfalu és a Szent Erzsébet templom körül volt a harmadik falu, ezt szászok lakták.

 

Késmárk: Belváros egy téli estén

Késmárk települést 1251-ben említik először, ekkor IV. Béla német telepeseket költöztetett ide. 1269-ben kapott városjogot, 1368-ban már várfalak védték. 1440-ben a Szapolyaiaké, majd 1583-tól a Thökölyeké lett és csak 1656-ban vált szabad királyi várossá. 1431-ben és 1441-ben a husziták dúlták fel, ekkor pusztultak el Szentmihály és Szenterzsébet települések. A XVI. század közepén viszály dúlt Lőcse és Késmárk között az árumegállító jog miatt, ami több fegyveres konfliktushoz vezetett. 1741-ben és 1787-ben tuzvész pusztított a városban.

Késmárk: Belváros egy téli estén

Késmárk

Késmárk

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásának székhelye volt.

Lakossága:

1910-ben: 6 317 fő, ebből 1 314 magyar, 3 242 német és 1 606 tót.

Nevezetességek, látnivalók:
Késmárk: Városháza
Források:

Fotó: Mátyás Attila (ahol a képeken jelölve)


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció