Kárpát-medence útikönyv
Település
Kalocsa - Kárpát-medence útikönyv

Kalocsa

Kalocsa

Fekvése:

A Duna bal partjától nem messze, a Kalocsai-sárközben fekszik, Budapesttől mintegy 110 km-re délre, az Alföldön. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas osztja ketté, de mivel a Dunától 5 km-re fekszik, ezért a városra jellemző a szétterültség. Megközelíthető az 51-es sz. főúton.

A településről:

A Duna-Tisza közének legrégebbi városa, régóta lakott, a területén talált legrégebbi régészeti leletek az i.sz. 300 körüli kelta településre utalnak. Egykori járási székhely.
A település nagyjából egyidős a magyar állammal, de már a honfoglalás idején is lakott hely volt. Szent István király az egyházi az egyházi központokat a királyi birtokok területén alapította meg, így Kalocsa is egyházi központ lett, majd az évszázadok során, Esztergom után, Magyarország második számú egyházi központtá vált.

Kalocsa: Az Érseki Palota és a Hosi emlékmu


Annak ellenére, hogy a külföldi oklevelekben időnként civitas névvel illették, Kalocsának nem volt városi rangja, mezővárosi kiváltságokat csak 1405-ben kapott Zsigmond királytól.
A kalocsai érsek több alkalommal koronázott magyar királyt, valamint az érsekek között több jelentős hadvezér is volt, Csák Ugrin, aki az 1241-es muhi csatában esett el, illetve Tomori Pál, a magyar sereg fővezére, aki 1526-ban a mohácsi csatában vesztette életét.

Kalocsa: Szoborsétány Kalocsa - Szoborsétány

Kalocsa életében nagy törést jelentett a török megszállás. Először 1529-ben foglalták el a várost, de akkor még távoztak, majd 1543-ban foglalták el végleg. Ekkor a lakosság egy része az egyházi intézményekkel együtt a Felvidékre, illetve a környező mocsarakba menekült, de voltak, akik a városban maradtak. A török megszállókkal együtt dél-szlávok is érkeztek, akik a városban telepedtek le. A XVI. század végén kitört "hosszú háború" végzetes csapást mért a városra, portyázó hajdú csapatok 1602-ben porig égették a várost. A támadás után megmaradt, kijavított épületeket 1686 október 13-án a kivonuló törökök pusztították el.

Kalocsa: Érsekkert
 
A török alól felszabadult városba lassan tért vissza az élet, 1700 körül a lakosság száma 5-600 körül mozgott. Kalocsán és több környékbeli településen paprikatermesztéssel kezdtek foglalkozni. Az érsekség az 1710-es évek elején települt vissza.
A XVIII. század folyamán a város kinőtte középkori határait, először a mai belváros kies területeit kezdték beépíteni, majd a század középső harmadában az újvárosi részt.
A XIX. század első felében a már kialakult gazdasági viszonyok nem változtak, azonban néhány nagy elemi csapás következtében a város település szerkezetében jelentős változások következtek be. A harmincas évek végén megkezdték az árvizekben nagy szerepet játszó dunai kanyarulatok szabályozását. 1843-ban megindult a Dunán a rendszeres gőzhajóforgalom, Kalocsa dunai kikötőjét Foktő-Barákán nyitották meg.
Kalocsa - Szentháromság tér Kalocsa - Népművészeti múzeum
Az 1848-49-es szaadságharc bukása után több csapás is érte a várost. 1850-ben tűzvész pusztított, 124 ház leégett. Városszépítő bizottság alakult, amely felügyelte az újjáépítést és a városrendezést. 1851 júniusában kolerajárvány tört ki, amelynek 531 halálos áldozata volt, és szeptemberben ért véget. 1871-ben Kalocsa elvesztette mezővárosi rangját. Az ezt követő harc a városi rang visszaszerzéséért 1921-ben vezetett eredményre, ekkor nyilvánították rendezett tanácsú várossá.
Kalocsa: A Székesegyház homlokzata
Az I. világháború és az azt követő forradalmak, valamint a trianoni békeszerződés hatásai lassították a fejlődést, a város hosszú éveken keresztül költségvetési hiánnyal küszködött, de ennek ellenére volt némi fejlődés is. Ekkoriban készültek el a Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomás épülete (1920), a Margit Malom bővítése (1922-24), a Csajda Fürdő (1927), a Levente Egyesület sportpályája (1927), a vágóhíd (1929) és az ONCSA lakótelep (1942-43).
A II. világháború pusztításai elkerülték Kalocsát, annál nagyobb károkat okozott az Apostag közelében gátszakadást okozó 1941-es dunai jeges árvíz, amely február 19-én érte el a várost.
Kalocsa: Az Érseki Palotát veszélyezteti a Duna Kalocsa: A Vajas hídja alig látszik ki a vízből Kalocsa: Hatalmas károkat okozott az áradás a városban

Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció