Kárpát-medence útikönyv
Barlangok
Ferenc-hegyi-barlang - Kárpát-medence útikönyv

Ferenc-hegyi-barlang

Ferenc-hegyi-barlang

Megközelítése, fekvése:

A 291 m magas Ferenc-hegy Budapest II. kerületének a szívében, a Törökvészi, a Pusztaszeri és a Felső Zöldmáli utak által közrefogott terület nyugati részében található. A barlang bejárata megközelíthető a Törökvészi út felől a Ferenc-hegyi útra befordulva. Tömegközlekedéssel a Batthyány térről induló 11-es autóbusszal juthatunk ki ide.

A barlangról:

1933 szeptemberének végén a fővárosi csatornázási vállalat munkálatokat végzett a Törökvészi úton, és ekkor a csatornaárok ásása során egy helyen üregre akadtak. A felfedezésnek hamar híre ment, Miklóssy Géza gyógyszerész volt az első, aki az üreg megtekintésére sietett. Az ő értesítésére még aznap kiment a helyszínre Kadic Ottokár, és a nehezen járható, szűk üreget látván felkérte Kessler Hubert, hogy kutassa át a járatokat. Az első cél a bejárat megmentése volt a beépítés elől, majd az ezt követő teendő a barlang részletes bejárása és felmérese volt, melyet a BETE barlangkutatói végeztek el, Kessler Hubert vezetésével. Az ezt követő évben a kutató folytatták a barlang felmérését, aminek eredményeképp a barlang feltárt hossza elérte a kezdeti érték háromszorosát, 870 métert.

Ferenc-hegyi-barlang

A II. világháború környéki időszakról kevés információ áll rendelkezésre, viszont 1957 második felétől megkezdődtek a barlang rendszeres kutatásai. Kessler Hubert és Jaskó Sándor munkáit felhasználva újratérképezték a teljes barlangot, sőt annak feltárt hosszát 30% sikerült megnövelni.

1963-ban sikeres bontás során bejutottak az I. sz. délkeleti főhasadékba, ami váratlan következményekkel járt. Egymást követték a nyitott hasadékok, így az addig 2070 m hosszúságú barlangot 1100 méterrel megnövelték, így a Ferenc-hegyi barlang 3180 méteres hosszával Magyarország harmadik leghosszabb természetes földalatti rendszerévé lépett elő. A következő évben újabb 450 m-rel növelték meg a barlang hosszát, így az már elérte a 3650 métert. Az újonnan feltárt részek szervesen kapcsolódtak a barlang addig ismert szakaszaihoz, hosszanti és keresztirányú repedésrendszereket, gazdag aragonit és cseppkőképződményeket tartalmaznak. A VI. számú gömbhasadék fülkéjében 20 db, a Budai-hegység barlangjaira nem jellemző sztalagmitot (állócseppkövet) találtak. A kutatók sajnos azonban azt is észlelték, hogy mivel az előző évi beszámolójukban közölték a barlang teljes térképét, ezért önmagukat "barlangkutatóknak" nevező barbárok a barlang újonnan felfedezett részein nem csak a nevüket írták karbidlámpájukkal a falakra, hanem a legszebb képződményeket levésték, rendszertelen, téves jelzésekkel kormozták tele a járatokat.

Ferenc-hegyi-barlang

Az 1970-es években átmenetileg szünetelt a barlang feltárása, majd 1972-ben a délnyugati IV. számú főhasadék bontásával 185 métert haladtak előre, és 1977-re több kisebb-nagyobb új szakasz megismerése után a barlang hossza elérte a 4 kilométert.

A Ferenc-hegyi-barlang a közelében található többi nagy budai barlanghoz hasonlóan tektonikus hasadékok mentén, elsősorban melegvíz hatására keletkezett. Talán ebben találjuk a legtöbb hévizes eredetre utaló ásványi anyagot. Már a felfedezésekor feltűnt a hosszában kettétört hévforrás-cső, amely az egyik melegvíz feltörési pont lehetett. A barlangban barittal bevont, valószínűleg pannon üledékből származó kvarckavics-konglomerátumot, borsóköveket, aragonitot, karfiolszerű és lemezes kristályhalmazokat találhatunk. Nyomokban felfedezhetünk gipszkristályokat, gejziritet, lublinitet is.

Ferenc-hegyi-barlang

A Ferenc-hegyi-barlang hazánk egyik legjelentősebb barlangrendszere, átlagos hőmérséklete 9,9 ºC.

Források:

Kordos László: Magyarország jelentős barlangjai


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

  • Nahát, felismertem magam a legfelső képen!

Címkék: Ferenc-hegyi-barlang | Budapest | II. kerület | Budai-hegység | Dunazug-hegység | Dunántúli-középhegység | barlang |
eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció