Kárpát-medence útikönyv
Település
Esztergom - Kárpát-medence útikönyv

Esztergom

Esztergom

Fekvése:

A Dunántúl északkeleti részén, a Visegrádi-hegységtől északra, a Pilis lábánál, a folyó jobb partján fekszik Esztergom városa. A várossal szemben, a Duna másik oldalán Párkányt találjuk, a két város között a 2001-ben újjáépített Mária Valéria-híd biztosítja a közúti és gyalogos kapcsolatot.
Az EU-normák alapján létrehozott felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz, turizmus szempontjából a Budapest-Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.
A Duna félkörben fogja körül a várost és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Itt található az óvárosi rész, melynek legmagasabb pontja a 157 méteres, dolomitból álló Várhegy.

A településről:

1079-ben említi oklevél a várost először Esztergom néven. A név eredetéről többféle elképzelés is létezik, egyesek szerint az Iszter (=Duna) és a Gam (=Garam) szavakból ered, de mivel közel van a Dunakanyarhoz, a gom jelentése lehet görbület, hajlat is.
A név legrégibb formája Iszterograd, ami a közelben a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág), de szóba jöhet még egyéb török és szláv néveredet is.

 

 

Esztergom: A bazilika

 

A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, a római időkben pedig Salvio Mansio néven állt itt település, Solva néven pedig castrum, ami a limes része volt. A 960-as években itt rendezte be székhelyét Géza fejedelem, itt született fia Vajk is, a későbbi Szent István, akit itt is kereszteltek meg. Uralkodása óta püspöki székhely Esztergom. A Várhegyen építtette fel hazánk legelső székesegyházát, melyet nevelőjéről Szent Adalbertről nevezett el.
1242-ben a tatárok a várost elpusztították, de a várat nem tudták bevenni. Ezután a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott koronát Károly Róbert. A későbbi trónviszályok során a város többször gazdát cserélt.
A XV. században kulturális és vallási központ volt, gyakran fordultak meg itt királyi vendégek, tudósok, művészek. 1543-ban a törökök elfoglalták, ettől kezdve az Oszmán Birodalom végvára, az esztergomi szandzsák központja lett. 1683-ig, végleges felszabadításáig többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során a város teljesen elpusztult, elnéptelenedett.

 

Esztergom: A prímási palota

 

A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án személyesen Rákóczi vezetésével foglalták el a várát. 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját, de a török elől elmenekült érsekség csak 1820-ban költözött vissza. 1822-ben kezdték építeni a bazilikát, mely 1856-ra készült el.
Az 1848-49-es szabadságharc során Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban, valamint 1849. április 16-án a magyar seregek győztes csatát vívtak a helyiekkel a környéken.
1895-ben átadták a Budapest-Esztergom vasútvonalat, majd ugyanebben az évben a várost Párkánnyal összekötő Mária Valéria-hidat.
Az 1920-as trianoni békeszerződés után elvesztette vonzáskörzetének nagy részét, ideiglenesen Komáros és Esztergom vármegyéknek Esztergom lett a székhelye 1923-ban. Az 1919-ben megsérült Mária Valéria-hidat 1927-ben sikerült újjáépíteni, de a visszavonuló német csapatok 1944 decemberében újra lerombolták.

 

Esztergom: A vár

 

A szovjet csapatok 1944. december 26-án foglalták el a várost. 1950-ig maradt megyeszékhely, ekkor az újonnan megalakított Komárom megye székhelyét Tatabányára helyezték át. A rendszerváltozás óta az Alkotmánybíróság székhelye, bár ritkán fordul elő, hogy a városban üléseznének. Azonban az Alkotmánybíróság elnökét itt iktatják be az Aranybulla előtt.
2001-ben újjáépítették ismét a Duna felett átívelő Mária Valéria-hidat, azóta a párkányi határátkelő forgalma megtöbbszöröződött.


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció