Kárpát-medence útikönyv
Település
Debrecen - Kárpát-medence útikönyv

Debrecen

Debrecen

Fekvése, megközelíthetősége:

Debrecen az Alföld keleti részén fekszik, megközelíthető az M35-ös autópályán, illetve a 4-es főúton, Budapest felől.

Debrecen: Kossuth-tér

Története:

Területe már az ókorban is lakott volt. A magyarok érkezéséig több nép is lakta a tájat (gótok, vandálok, avarok, szarmaták, gepidák, bolgárok). A több település összeolvadásából létrejött Debrecen története alig ismert a honfoglalás utáni évszázadokból. A tatárjárás után kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. Nevének első említése egy 1235-ös egyházi okiratban található.

Debrecen: Kossuth-tér panorámakép

Fontos állomás Debrecen történetében, az 1361-ben Nagy Lajos királytól kapott privilégiumlevél, mely a szabad királyi mezővárosok közé emelte.

A település védelmét, erős várfalak és katonák helyett, a város körül kiépített 4-5 m mély árok, valamint a várossal kapcsolatban álló hatalmaktól szerzett menlevelekkel biztosították, több-kevesebb sikerrel.

Debreceni Nagyerdő: Ady Endre szobra

A vallási reformmozgalmak hamar elérték Debrecent, a XVI. század közepétől teljes egészében protestáns vallásúvá vált.

1693-ban I. Lipót sok-sok szolgálat és adomány eredményeként szabad királyi várossá emelte Debrecent. Ennek egyik eredményeként visszatért a római katolikus egyház, majd hamarosan felépítették templomukat is, a mai Szent Anna-székesegyházat. Debrecen birtokai, területei hatalmasra duzzadtak az évek során, vásárai messze földön híresek voltak, a város tulajdonában álló Hortobágy legelőin tenyésztett állatai nagy számban kerültek piacra Európa-szerte. Debrecen iskolái közül kiemelkedett a Református Kollégium, amely közel négy évszázada töretlenül működik, s ami a mai egyetemek elődje.

Az 1848-ban kitört forradalom Debrecenre is nagy hatással volt, 1849 első felébe öt hónapra ide költözött a magyar kormány, így Magyarország ideiglenes fővárosává vált, az országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit. Kossuth Lajos itt, a református Nagytemplomban mondta ki a Bécsben székelő osztrák uralkodóház, a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét. A város anyagi javakkal és önkéntesekkel támogatta a szabadságharcot, amelynek döntő csatája itt, Debrecen mellett zajlott 1849. augusztus 2-án. Az ütközetben az orosz cári csapatokkal támogatott, hatalmas túlerőben lévő osztrák haderő döntő vereséget mért a magyar honvédségre.

Debrecen: Aranybika szálloda

A szabadságharc bukása után lassan kezdett javulni a város helyzete, 1857-ben Pest felől elérte a vasút, hamarosan nagy ipari fejlesztések kezdődtek. Megnyílt a Gazdászati Felsőbb Iskola és a Földmíves Iskola, vasúti járműjavító, malmok, gázgyár, cukorgyár, téglagyár épült-épültek, bankok, biztosítók települtek a városba. Kórházak, iskolák, laktanyák és templomok épültek, 1865-ben megnyílt a mai Csokonai Színház. A századfordulón épültek fel az egyetemi klinikák, az 1944-ben lebombázott vasútállomás, az Arany Bika Szálloda épülete, valamint az új megyeháza. A XX. század tízes éveitől kezdve, még ma is szinte azonos útvonalon, villamos meghajtású közlekedési eszköz szállítja az utasokat a vasútállomás és a Nagyerdő között.

Debrecen: 39-esek emlékműve (világháborús hősi emlékmű)

A háború után nagyfokú iparosítás jellemezte a várost, azonban a rendszerváltozás Debrecen városát is érzékenyen érintette. A több ezer embert foglalkoztató üzemek sorra átalakultak, tulajdonost váltottak, megszűntek. Egyéb iparágak viszont fejlődésnek indultak, például a gyógyszergyártás, ia város ipari parkjába világszínvonalú termékeket készítő cégek érkeztek, valamint erősödésnek indult az építőipar is. Debrecent elérte Budapest felől az M35-ös autópálya, valamint évről-évre növekszik a város tulajdonában álló nemzetközi repülőtér forgalma is.


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció