Kárpát-medence útikönyv
Ipari emlékek, építmények > Kisvasutak, erdei vasutak
Nyugati Kárpát-medence > Dunántúli-középhegység > Dunazug-hegység > Budai-hegységBudapest: Gyermekvasút (korábban Úttörővasút) - Kárpát-medence útikönyv

Budapest: Gyermekvasút (korábban Úttörővasút)

Budapest: Gyermekvasút (korábban Úttörővasút)

Megközelítése, fekvése:

A Széchenyi-hegyi végállomás megközelíthető a Fogaskerekűvel, majd onnan pár perces sétával a Golfpálya úton, vagy autóval a Déli pályaudvar felől a Nagyenyed utcán, az Istenhegyi úton, majd az Eötvös úton. Az Eötvös útról az Ordas utcán balra bekanyarodva juthatunk a Fogaskerekű végállomásáig, ahol lehet parkolni.

A hűvösvölgyi végállomást legegyszerűbben a 61-es villamossal közelíthetjük meg, illetve a Szilágyi Erzsébet fasoron, majd a Hűvösvölgyi úton autóval a Moszkva térről.

A Gyermekvasút története:

A II. világháborút követően két évvel, 1947-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a gyermekek számára egy erdei kisvasutat építsenek. A szovjet, illetve jugoszláv minta alapján elképzelt tervben egyaránt szerepelt a Gyermekvasút, illetve az Úttörővasút elnevezés is.

A budai Gyermekvasút pályája a Széchenyi-hegyi TV-torony előtt

A fenti példák tanulmányozására delegációt küldtek, mely megállapította, hogy a rendszer működéséhez valódi vasútüzemet, és önállóan működő gyermekközösséget kell kialakítani.

A helyszín kiválasztása nem ment könnyen, a kisvasútra bízandó közfeladat volt az elsődleges szempont. Felmerült a gödöllői helyszín is, ahol a HÉV-vel érkező utasokat szállította volna a Grassalkovich kastélyhoz. Egy másik elképzelés alapján a Margit-szigeten épült volna meg, ahol a kirándulók, pihenni vágyók, fürdőzők szállítását oldotta volna meg. Szóba jött a népligeti helyszín is, ahol az akkor még város széli parkból terveztek kirándulóhelyet kialakítani. Ezek a helyszínek viszonylag sík terepek, ahol a kisvasút kiépítése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb és egyszerűbb lett volna.

Több egyéb lehetséges helyszín közül végül a budai hegyekre esett a választás, amivel megoldódott a szintén akkoriban épülő csillebérci úttörőváros megközelíthetősége is.

Az elsőkén kijelölt nyomvonal a Fogaskerekű Széchenyi-hegyi végállomásától az akkor még közlekedő zugligeti villamos végállomásáig tartott, de ezt végül a rendkívül nehéz terepviszonyok miatt elvetették. Ezután jelölték ki az új, immár végleges nyomvonalat, mely a Fogaskerekűtől Hűvösvölgyig tart. Szóba került egy szárnyvonal építése Szépjuhásznétól Budakeszire, de ezt a várható kis forgalom miatt végül nem építették ki.

A leendő gyermekvasút működtetőjének a MÁV-ot jelölték ki, a tervek véglegesítése után pedig, 1948 április 11-én kezdődtek meg az első szakasz (Széchenyi-hegy és a Szent Anna kápolna között) építési munkálatai. Az úttörőmozgalom előretörésével a kisvasút neve Úttörővasút, a csillebérci gyermektáboré Úttörőváros, míg a Szent Anna kápolna állomásé Előre állomás lett.

Az első szakasz befejezésének határideje 1948 augusztus 1. volt, melyre a 3 km hosszú vonalszakasz időben el is készült.

A szakaszhoz a következő állomások tartoznak:

Széchenyi-hegy végállomás

Ehhez az állomáshoz kapcsolódva egy egyvágányos kocsiszín és két rövid tárolóvágány is épült.

Normafa megállóhely

Szerelvény Normafa megállóhelyen

Csillebérc (korábban Úttörőtábor) állomás

Szerelvény a Gyermekvasút csillebérci állomásán Vonatok a csillebérci állomáson

Virágvölgy (korábban Előre) állomás

Virágvölgy vasútállomás Vonat Virágvölgy vasútállomáson

A z első szakasz átadása után sem álltak le a munkálatokkal, az Előre és Ságváriliget állomás közötti, 3,7 km hosszú szakaszon, az eddigieknél nehezebb terepen építették tovább a vasutat. Előre állomáshoz közel a János-hegy egyik nyúlványát kellett átvágniuk, majd a hegy nyugati oldalában húzódó vonalat támfalak és bélésfalak építésével kellett elfogadható terepviszonyúvá kialakítani.

A 2. szakaszt 1949 június 1-én kellett volna átadni, de a felmerült műszaki problémák miatt csak június 24-én vehette birtokba a nagyközönség. A nagy érdeklődés és az utasszám növekedése új járművek forgalomba állítását követelte meg az eredetileg dízelmozdonyok számára tervezett vonalon, a MÁV kénytelen volt gőzmozdonyokat is beállítani a forgalomba. Bevezették a 30 perces követési időközt, a megengedett sebességet pedig lecsökkentették 20 km/h-ra.

A 2. szakaszon a következő megállóhelyek létesültek:

János-hegy állomás

Az állomás egy keskeny teraszra épült a János-hegy nyugati oldalában. A hely szűkössége miatt az állomás a többitől több szempontból is különbözik, vágányai rövidek, állomásépületében nem található váróterem és pénztárhelyiség, az épület nincs közművesítve.

Gőzmozdony hagyja el János-hegy állomást János-hegyi állomás épülete

Szépjuhászné (korábban Ságváriliget) állomás

Az állomás helyszínéül azt a kisebb fennsíkot választották, ahol a vasút nyomvonala metszi a Budakeszi utat, a János-hegy és a Hárs-hegy közötti nyeregnél. A vasút vágányait nem lehetett leereszteni a nyereg szintjéig, ezért a Budakeszi út keresztezését egy híddal oldották meg, ami különösen az út mai forgalmát tekintve bizonyult rendkívül előnyösnek.

Budai Gyermekvasút: Szépjuhászné állomás

Ságváriliget központi állomásnak készült, környékét parkosították, mellette buszfordulót alakítottak ki, a közelben építették meg a pályafenntartási szakszolgálat központját is.

A három szakasz közül a harmadik, a Ságváriligettől a Hűvösvölgyi végállomásig tartó, befejező szakasz megépítése bizonyult a legnehezebbnek. A II. világháborút követő újjáépítés anyagi szükségletei jelentős erőforrásokat vontak el az építkezéstől. Ha a Hárs-hegy oldalában kialakítandó alagút építése nem állt volna már előrehaladott állapotban, valószínűleg Ságváriligetnél abbahagyják az építkezést, és azt alakítják ki végállomásnak.

Vonatok Szépjuhászné állomáson

A Hűvösvölgybe tervezett végállomás légvonalban csak 2 km-re volt Ságváriligettől, de ezen a rövid szakaszon 120 méteres szinkülönbséget kellett leküzdeni. A probléma megoldására 4,5 km-es hosszúságban, kanyargósan, szerpentinszerűen alakították ki a pálya vonalvezetését.

Az alagút kiépítésére tulajdonképpen nem volt szükség, de az utazás érdekesebbé tételének érdekében, a Nagy-Hárs-hegy egyik nyúlványában egy patkó alakú, 198 méter hosszú alagutat fúrtak ki. Az alagút építésének várható nehézségei miatt az építkezést már jóval korábban, a második szakasz kivitelezése közben megkezdték. Az alagút felső boltívét már úgy méretezték, hogy egy esetlegesen a későbbiekben kialakítandó villamos felsővezeték is elférjen benne.

A terep miatt a Nagykovácsi út felett völgyhidat kellett építeni. Ez volt az utolsó építendő tereptárgy a vonalszakasz átadása előtt, befejezését anyag- és szakemberhiány hátráltatta. Végül 1950. augusztus 20-án, vasárnap került sor a harmadik, befejező szakasz átadására, mellyel teljessé vált a Gyermekvasút (akkor még Úttörővasút) teljes szakasza.

Állomások a 3. szakaszon:

Kis-Hárs-hegy állomás

Az állomás helyét úgy jelölték ki, hogy nagyjából egyenlő távolságra legyen a hűvösvölgyi, valamint a ságváriligeti állomások között. Az építményhez egy kisebb teraszt kellett kialakítani a Hárs-hegy oldalában, de magát az állomást az utolsó pillanatban teljesen áttervezték. A felvételi épület átkerült a vágányok másik oldalára, a kitérő fővágány pedig szintén átkerül a vonal átellenes oldalára. Az áttervezésre azért volt szükség, hogy hosszabb vágányok épülhessenek az állomáson, így az alkalmassá válik az akkor már tervezés alatt álló Ganz motorvonatok fogadására.

Hűvösvölgy, végállomás

Az állomást a nagy pályaudvarok mintájára tervezték, hosszú vonatfogadó vágányokkal, megemelt, fedett peronokkal, melyek a két vágány között helyezkedtek el. A peronokhoz két lépcsősor vezet, eredetileg az egyiket csak bejáratként, a másikat csak kijáratként használták. Az épület elé üvegcsarnokot építettek, mely a bejárati lépcsősorhoz vezet.

Nosztalgiavonat a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásán

Az állomást az egykori villamos végállomáshoz közel építették, melyet Magyarország első szabadtéri mozgólépcsője kötött össze az Úttörővasút üzemfőnöksége előtti térrel. A mozgólépcsőt 1956 májusában adták át és a leendő budapesti metróhálózat mozgólépcsőinek tervezéséhez kívántak tapasztalatokat szerezni vele. A mozgólépcsőt az első metróonal átadása után néhány évvel, 1973-ban számolták fel.


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

Címkék: Gyermekvasút | Úttörővasút | Budai-hegység | XII. kerület | Budapest |
eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció