Kárpát-medence útikönyv
Település
Budapest: XVII. kerület - Rákosmente - Kárpát-medence útikönyv

Budapest: XVII. kerület - Rákosmente

Budapest: XVII. kerület - Rákosmente

Megközelítése, fekvése:

Budapest XVII. kerülete a város legkeletibb részén fekszik, a X., a XVI. és a XVIII. kerületekkel határos. Megközelíthető a Budapestről kifelé vezető Jászberényi út - Pesti út útvonalon, vagy a Kerepesi út - Veres Péter út - Szabadföld út vonalán, majd a Bökényföldi vagy a Virágvásár utcán lekanyarodva. Tömegközlekedéssel az Örs Vezér teréről, vagy a Kőbánya-Kispest metróállomástól induló autóbuszok egyikével.

A kerület történetéről:

Budapest XVII. kerülete ma 9 településrészre tagolódik, melyek közül egyedül Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak van több évszázados történelme, a többi városrész mind a XX. században alakult ki.

Budapest - XVII. kerület: I. világháborús emlékmű Rákosligeten

Rákoscsaba első említése a százdi apátság 1067-es keltezésű alapítólevelében található, mint Csabarákosa. A mai református templom helyén lebontott középkori templomban 1222-ben vert pénzérméket találtak.

Rákoskeresztúr első említése 1265-ből való, de az itt talál régészeti leletek tanúsága szerint a település már a XII. század során kialakult. A tatárjárás jelentős károkat okozott, a templom és a falu is leégett, sokáig romokban állt.

Budapest - XVII. kerület: Világháborús emlékmű Rákoskeresztúr lakótelepi házai között

A környék a török elleni harcok következtében a XVII. század végére elnéptelenedett, és az emberek csak lassan települtek vissza. Egy 1699-es összeírás szerint Rákoscsabán 63, Rákoskeresztúron 8 család élt. A itteni területek birtokosai a XVIII. század elején külföldiekkel telepítették be a falvakat, Rékoscsabára kisebb számban német telepesek költöztek, míg Rákoskeresztúrra Aszód környékéről nagyobb számú szlovák lakosságot költöztettek. A mai Pesti út-Cinkotai út kereszteződésétől nyugatra 1756-ban német ajkú telepesek hoztak létre új falvakat.

Budapest - XVII. kerület: Világháborús emlékmű Rákoscsabán

A két község lakói elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak zabot, búzát, lent, kölest és árpát termesztettek, melyeket a környék malmaiban dolgoztak fel.

A XVIII. század közepétől már jelentősebb középületeket is emeltek, 1740-ben a rákoscsabai római katolikus templom, valamint 1760 körül a rákoskeresztúri Podmaniczky kastély készült el. A XIX. század első felében építették a rákoscsabai Laffert kastélyt, amit azonban az 1940-es években lebontottak.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején Rákoskeresztúr területén harcolt Asbóth Lajos honvéd ezredes alakulata. A harcok során elesett honvédek az 513. utcai emlékműnél nyugszanak.

Az elnyomatást követő években, a XIX. század második felében a két település gyors fejlődésnek indult, sokan kerestek letelepedési lehetőséget a főváros határain kívül, ezért hatalmas területeket parcelláztak, megnövekedett a lakosság száma. Megépült a két vasútvonal Hatvan és Szolnok irányába.

A XX. században, az I. világháború előtti és utáni parcellázásokból alakultak az Akadémia-telepek, az 1925-ös parcellázásokból kezdett kialakulni Rákoscsaba-Újtelep. 1931-ben kezdték parcellázni a mai Rákoskert területét. 1950. január elsejétől Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet és Rákoshegyet hozzácsatolták Budapesthez, belőlük alakult meg a főváros XVII. kerülete.

A 30-as évek végén, Rákoskeresztúr területén, Ferihegy-pusztán létesítették Budapest új, katonai, majd közforgalmú repülőterét, melyet 1968-ban hozzácsatolták a XVIII. kerülethez, azonban a Ferihegy 2-höz, a 80-as évek elején kisajátított terület ma is a XVII. kerület része.

A XVII. kerület, mely Budapest legnagyobb (54,83 km2) kerülete, továbbra is dinamikusan fejlődik, újabb és újabb külterületi földek válnak a városiasodás "áldozatává", de máig megmaradt és remélhetőleg a jövőben is megmarad a természet szigeteként a védet Merzse-mocsár, ritka állat- és növényfajaival.


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció