Kárpát-medence útikönyv
Épületek, várak, templomok > Várak, várromok
Boldogkő vára - Kárpát-medence útikönyv

Boldogkő vára

Boldogkő vára

Leírása, története:

Boldogkő Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt középkori vára. Egy látványos, sziklás hegytetőn állva messze uralkodik a körülötte elterülő táj felett.

Boldogkő vára

A vár legendája:

A tatárok elől menekülő IV. Béla királyt Bodó, egy aszalómester a Hernád menti Aszaló községben bújtatta el. Mikor a tatárok a király felől kérdezték, süketnek tettette magát és nem válaszolt a feltett kérdésekre. Este aztán lovakat adott a királynak és kíséretének, majd megmutatta, merre menjenek, hogy elkerüljék a tatárokat. Egy év múlva, miután a tatárok elhagyták Magyarországot, Bodó hét szekér aszalt gyümölcsöt vitt fel Budára a királyhoz, és minden szekér bakjára egy-egy leányát ültette. A megmeneküléséért hálás király nagyon megörült a gyümölcs ajándéknak, de megnyerték a tetszését a lányok is, akiknek csodájára jártak mások is  a királyi udvarban, Bodó tündéreinek is nevezték őket.

A király hálája jeléül oklevélben adományozta Aszaló és Bodolló községeket, valamint környéküket, Bodónak de azzal a feltétellel, hogy öt éven belül várat épít a birtokán az arra legalkalmasabb helyen.

Hazaérve nagy volt az öröm a Bodó családban, de nem tudták, hogyan építhetnék fel a várat. Márinak, a legkisebb leánynak támadt az az ötlete, hogy udvarlóik közeledését csak akkor fogadják el, ha mindegyikük egy-egy évig építi a várat. A királyné rövidesen bálba hívta a leányokat, ott háromnak egyből akadt kérője, majd nem sokkal később a többi négynek is. A vőlegények el is kezdték építeni a várat a kijelölt sziklán, ami hét esztendő alatt el is készült. Először Bodókőnek hívták az elkészült várat, de az egyszerre megtartott hét lakodalom vendégeként a király azt javasolta, látva a hét gyönyörű leány boldogságát, hogy nevezzék inkább Boldogkőnek. Ez a vár eredete a néphagyomány szerint.

Boldogkő vára

Valójában a vár neve inkább a szláv Bod személynévre, illetve a Bódva-folyó nevére vezethető vissza. Első alakjában Boldvakőként szerepel, ebből lett Boldókő, majd népetimológiás átalakítással Boldogkő.

A vár a XIII. század második felében épülhetett, a Hernád fölé magasodó, keskeny, észak-déli irányú andezittufa tömbre, amelynek alakja egy fekvő oroszlánhoz hasonlít.

1300-ban III. András a várat Aba Amádénak ajándékozta, aki viszont nem volt hajlandó behódolni a következő királynak, Róbert Károlynak, ezért ő 1317-ben megostromolta és visszafoglalta. A XIV. század elején jelentősen kibővítették, az eredeti toronyhoz palotát és egy újabb tornyot építettek.

Boldogkő vára

A Zsigmond király elleni nemesi felkelés során 1403-ban Perényi Péter elfoglalta a várat, amit a király csak később kapott vissza. Ezután a szerb Stepan Lazarevicsnek ajándékozta, majd 1456-ban immár Mátyás király tulajdonába került.

A XV. században tovább bővítették, külső falat és újabb tornyokat építettek hozzá. Mátyás király a Tomori családnak adta zálogba, de Tomori Pál 1526-ban elesett a mohácsi csatában, ezért Szapolyai János király birtokába került vissza. 1527-ben Szapolyai János vereséget szenvedett Ferdinánd királytól Tokajnál, ezér Boldogkő vára ellenállás nélkül megadta magát. Az ezt követő években gyakran cserél gazdát a vár Szapolyai és Ferdinánd hívei között.

Boldogkő vára

A XVI. sz. végére a vár elavulttá vált, mivel stratégiailag sem volt jó helyen, ezért már nem modernizálták, a török háborúkban nem volt jelentős szerepe. 1674-ben a felkelő kurucok sikertelenül ostromolták, de 1678-ban Thölöly Imre kuruc seregeinek újabb kísérlete már eredményre vezetett. A Habsburgok 1685-ben visszafoglalták, majd 1701-ben puskaporral felrobbantották, lakhatatlanná tették.

Ezután több birtokosa is volt, akik viszont nem állították helyre a várat, csak kisebb-nagyobb állagmegőrzési, felújítási munkálatokat végeztek. 1945-ben államosították, 1960-ban kezdtek a felújításába. 2002-ben újabb helyreállítási munkákat kezdtek, ekkor az alsó udvar falán új gyilokjárót építettek, két tornyot védőtetővel fedtek be, az oroszlánsziklára pedig egy kijárót építettek.

Sziklakijáró Boldogkő várában

A várban különböző kiállításokat tartanak, nyitvatartási időben, belépési díj ellenében látogatható.

Források:

Csorba Csaba: Legendás váraink

René BeBeau: Középkori magyar várak és várromok

 


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

Címkék: Boldogkő vára | Abaúj vármegye | vár | Magyarországi várak |
eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció