Kárpát-medence útikönyv
Település
Balatonfőkajár - Kárpát-medence útikönyv

Balatonfőkajár

Balatonfőkajár

Fekvése, megközelíthetősége:

Balatonfőkajár község a Balaton északkeleti csücskénél fekszik, a vízparttól távolabb. Autóval Csajág, Polgárdi, Lepsény és Balatonakarattya felől is megközelíthető.

A településről:

Ahogy a nevéből is kiderül, Balatonfőkajár a Balaton "fejénél" fekszik. Már a római korban egy fontos hadiút vezetett át rajta Bécs-Pozsony-Pécs útvonalon. 2-3. századból származó régészeti leletek kerültek elő, például többtucatnyi római pénz.
Az első írásos emlék 1086-ból származik, ebben Villa Quiar néven említették a települést. Koppány leverése után épült meg a pannonhalmi apátság, a falu 100 évig az apátság birtokában volt. Ekkoriban kezdődött meg a szőlőtermesztés a szomszédos domboldalakon.
Eredetileg vízparti település volt, de a tatárjárás idején a falu lakossága a közeli mocsárba menekült. A veszély elmúltával a mocsarat lecsapolták és itt alakították ki a település mai helyét. A törökök is feldúlták a vidéket, kivonulásuk után részben a győri jezsuiták kezébe került a falu, ekkor újra felvirágzott. Az 1800-as években Felsőbüki Nagy Ferenc kastélyt és téglaégető üzemet épített.

Balatonfőkajár: Református templom

A második világháború is nagy károkat okozott a településnek, 1944. december 8-tól 1945. január 17-ig itt húzódott a Margit-vonal, a szovjet és a német csapatokat választotta el egymástól. Ez alatt az idő alatt hétszer cserélt gazdát a falu, 181 lakos meghalt, és összesen kettő ház maradt meg. Az 1960-as években ismét fellendülés kezdődött, ezt csak az 1985-ös berhidai földrengés által okozott károk hátráltatták.

Balatonfőkajár: I. világháborús emlékmű

A Margit-vonal:
A II. világháborúban a német hadműveletek egyik legfontosabb kiépített védelmi vonala volt a Kárpát-medencében. Létesítését 1944. szeptemberében rendelték el a Dunántúlon.
A 220km hosszú védelmi vonal három védőövből állt és két részre oszlott. A nyugati részét a Drávától (Gyékényes) a Balaton nyugati végéig (Balatonszentgyörgy), keleti oldalát a Balaton keleti végétől (Balatonvilágos) Érdig építették ki.
A nyugati részt a 2. német páncéloshadsereg, a keletit a 6. német és a 3. magyar hadsereg védte. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a keleti szektort 1944. december 20. után, a nyugati szektort 1945. március 30. után gyorsan áttörték.
A község melletti Szőlődombon (Somlyó) még ma is megtalálhatók a tank- és lövészárkok.

Balatonfőkajár: Somlyó a település mellett

A berhidai földrengés:
Berida térségében már 1100. körül is írtak le földrengést, és 1799-től rendszeres feljegyzések vannak, ezalatt az idő alatt több, mint százötvenszer rengett a föld. Magyarországon a legutóbbi nagy károkat okozó rengés 1985. augusztus 15-én történt, magnitúdója a Richter-skála szerint 4,9-es volt. Az épületek súlyosan megrongálódtak, de halálos áldozata nem volt. A rengés epicentruma Berhida közelében volt.


Név
E-mail cím
Honlapod címe (ha van)
Hozzászólás
Mennyi három meg három (betűvel)?

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció