Kárpát-medence útikönyv
Pilis - Kárpát-medence útikönyv

Pilis

Földrajzi helyzete:

A Pilis-hegység a Dunántúli-középhegység északkeleti tagjának, a Dunazug-hegységnek a része. Nem túl magas hegység, de területén található a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa, a Pilis-tető. A Pilis üledékes eredetű, ez teszi rokonná a Budai-hegységgel, és ez különbözteti meg a vulkanikus eredetű, geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységtől. Ettől a hegységtől a Szentlélek-patak völgye és a Pomáz-Pilisszentlélek közötti műút választja el.

Pilis: Pilisszentkereszti szurdok Pilis: Kilátás a Pilis-tetőről

Az északnyugat-délkelet irányú mészkővonulatban van a hegység legmagasabb pontja a Pilis-tető (756 m), ettől északra pedig a Nagy-Szoplák (710 m) és a Kis-Szoplák (686 m) csúcsai találhatók. A délkeleti Kevélyek csoportjában a Nagy-Kevély 534 m, míg a Kis-Kevély 481 m magasra emelkedik.

Pilis: Egri vár Pilis: A Kis-Kevély és a Nagy-Kevély Pilis: Mackó-barlang

A hegység éghajlatát kedvezően befolyásolja a Duna vízfelülete és az erdős táj. A nyár mérsékelten meleg és a tél sem túlzottan zord, hideg, a napfényes órák száma közepes. Mivel a hegység vonulata megegyezik a csapadékokat hozó uralkodó széliránnyal, ezért a terület nem nevezhető csapadékban gazdagnak, évi 600-700 mm között változik. Ennek nagyobbik hányada a nyugati, északnyugati részekre koncentrálódik.

Pilis: Teve-szikla Pilisi táj

A hőmérséklet éves átlaga 9 C°, de ez az érték a hegytetőkön jóval alacsonyabb.

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció