Kárpát-medence útikönyv
Fogarasi-havasok - Kárpát-medence útikönyv

Fogarasi-havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medencével határos, nyugatról a Vöröstorony-szorossal és az ott keresztülfolyó Olt folyóval, délről a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel.

Fogarasi-havasok

Fekvése, megközelítése:
A hegység az egykori Szeben és Fogaras vármegyék területén fekszik a volt román határnál. Keletről a Barca-patak, nyugatról az Olt-folyó határolja. Hatalmas, kelet-nyugat irányú gerince jó idő esetén sok-sok kilométeren át uralja a környéket a Fogarasi-medencében, Nagyszeben és Brassó között közlekedők látómezejében. Gerincvonulatának magassága sehol nem csökken 2000 m alá.
Személygépkocsival a Nagyszeben és Brassó közötti főútról közelíthető meg. Sztrezakercisóra felé lekanyarodva pedig keresztül lehet menni rajta a Transzfogarasi úton, ami elhalad a Bilea-vízesés és a Bilea-tengerszem mellett. Az út a gyakori tavaszi sziklaomlások és a téli hó miatt csak nyáron van nyitva, egyéb időben csak a Bilea-vízesés menedékházig lehet autóval felhajtani.

Bilea-vízesés

Leírása:
A Fogarasi-havasok hatalmas láncolata nyugat-keleti irányban húzódik a Déli-Kárpátok vonalában mintegy 70 km hosszban és 40 km szélességben. Nyugaton a Vöröstorony-szorosnál indul, és hamar 2000 m fölé emelkedik. Keleti végében egy 1556 m-es "horpadás" választja el a Királykőtől.
A zord és meredek főgerincből szabályos formában ágaznak ki észak felé egymással párhuzamos, keskeny, meredek oldalágak, melyeket kisebb-nagyobb patakok választanak el egymástól. Egyedül a hegység keleti felében eredő Barca veszi útját kelet felé, az összes többi patak egyenesen északra, az Oltba folyik.
A Fogarasi-havasok tömbje észak felől nézve hirtelen, nagyszerű látványként emelkedik ki a síkságból. Látványa a Magas-Tátráéhoz hasonló. Mintegy 1800 méterig nyúlik fel a fenyveserdő határa, ezek felett szürkésfehér, az év nagy részében hóval borított hegycsúcsok sorozata látható.

A Fogarasi-havasok látképe

A hegység déli ágai jóval hosszabbak az északiaknál, és lassabban ereszkednek a síkság felé.
A Fogarasi-havasok legmagasabb csúcsai a Negoi (2535 m) és a Moldoveanu (2544 m).

Éghajlata:
1200 méterig enyhe, viszonylag kevésbé csapadékos. Az évi középhőmérséklet 4-7 C, csapadék 700-1000 mm. 1200 és 2000 m között nedvesebb, itt a középhőmérséklet 2-4 C-ra süllyed, az éves csapadék 1000-1200 mm-re növekszik, míg 2000 m felett az időjárás zordabb, az évi középhőmérséklet 0 C alá esik, a csapadék pedig többnyire hó. Általánosságban elmondható, hogy a hegység északi része borúsabb, csapadékosabb, míg a déli lejtők derűsebbek, enyhébbek.

Látnivalók, kirándulóhelyek:
A hegység legnevezetesebb látványossága a Transzfogarasi út, mely észak-déli irányban keresztezi a hegyvidéket. Ennek mentén az út legmagasabb pontján találjuk a Bilea-tavat, amelyre drótkötélpálya vezet a Bilea-vízesés turistaháztól. A drótkötélpálya a híres Bilea-vízesés mellett halad.

Drótkötélpálya a Bilea-vízesésnél

A havasok északi lejtői között találhatjuk a kedvelt kirándulóhelyként ismert Szombatfalvi-völgyet gyönyörű fenyvesekkel, patakokkal, rétekkel.

A Bilea-tónál egy meteorológiai állomást is megcsodálhatunk:

Fogarasi-havasok: Meteorológiai állomás

eXTReMe Tracker
Belépés
Regisztráció